Horizont 2020 Nemzeti Kapcsolattartói hálózat (National Contact Points – NCPs)

A korábbi keretprogramok tapasztalataira építve és a Horizont 2020 program támogatására minden EU tagállamban és társult országban – köztük Magyarországon is – létrejött a Nemzeti Kapcsolattartói Hálózat (angolul National Contact Points, NCP), amelynek munkatársai kulcsszerepet játszanak a magyar részvétel sikerességében. Az NCP-k fő feladata, hogy a Horizont 2020 egyes alprogramjaihoz kapcsolódva ​magas színvonalú, professzionális és ingyenesen elérhető támogatást nyújtsanak a potenciális pályázók (kutatóintézetek, egyetemek, vállalatok, nonprofit intézmények, egyéni kutatók) részére.
Tevékenységük a következőkre terjed ki:

● információterjesztés: információs napok szervezése, előadások tartása az aktuális pályázati felhívásokról, újdonságokról;

● pályázati tanácsadás: konzultációk, tréningek, workshopok, célzott és általános képzések szervezése a pályázással kapcsolatban; telefonos, személyes konzultáció;

● projektpartner keresésben való közreműködés​;

● szerződéskötésben és projektmenedzsmentben való segítségnyújtás.

Az NCP-k munkájának ​koordinációját​ Magyarországon az ​NKFI Hivatal​ látja el.

Horizont 2020 – Kutatási és Innovációs Keretprogram (2014-2020)

A Horizont 2020 Keretprogram az Európai Unió eddig legnagyobb költségvetéssel – mintegy 80 milliárd€ rendelkező programja 7 éves időtávlatra (2014-2020 között). A pályázati úton elnyerhető források mellet hangsúlyos szerepet kap a magántőke bevonása az európai kutatás-fejlesztési és innovációs projektekbe.
A Horizont 2020 program az Innovációs Unió, az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajó kezdeményezésének megvalósítási pénzügyi eszköze, amely Európa versenyképességének vezető szerepét hivatott megőrizni.
A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés eszközeként, a Horizont 2020 program nagy Európa-politikai támogatottságot élvez, mint az EU tagállamainak vezetői (Európai Tanács), mint az Európai Parlament részéről. A jogalkotók megállapodtak, hogy a kutatási projektek támogatása a jövőbe történő befektetés legjobb formája, amely intelligens, fenntartható gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez vezet.
A kutatás és az innováció közötti szinergiák megteremtésével a Horizont 2020 program a Kiváló tudomány, az Ipari vezető szerep és a Társadalmi kihívásokra adott válaszra helyezi a hangsúlyt.
A Horizont 2020 program minden pályázó számára nyitott, az egyszerűbb struktúra és az adminisztrációs terhek csökkentése lehetővé teszik a források gyorsabb megszerzését, az eredmények elérését, így a piacosításhoz vezető idő rövidülését.
A Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram a többi szakpolitikai kezdeményezéssel összhangban hozzájárul az Európai Kutatási Térség mielőbbi felépítéséhez és teljessé tételéhez. Az Európai Kutatási Térség célkitűzése a tudás, a kutatás és az innováció egységes piacának megteremtése.
Három kezdeményezést (FP – Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram; CIP – Versenyképességi és Innovációs Keretprogram; EIT – Európai Innovációs és Technológiai Intézet) foglal magában és a korábbi keretprogramoknál ​egyszerűbb adminisztrációt​, valamint új, ​innováció-orientált szemléletet vezet be. A Horizont 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, ​közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent, ​vagyis a ​rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes: a pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhető hatás.

● a program kiemelt célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek, ezért a kutatástól a piaci hasznosításig terjedően az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt;

● a hangsúlyt a társadalmi kihívások kezelésére és az Európai Unió társadalmát érintő problémák megoldására helyezik (pl. egészségügy, energia, közlekedés területein);

● egyszerűsítik az adminisztratív szabályokat és eljárásokat, áttekinthetőbbé teszik a finanszírozási rendszert, gyorsítják a szerződéskötést, a pályáztatás szinte teljes mértékben elektronikus úton történik;

● a program kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozói szektort: a Horizont 2020 program egyik fontos újdonsága, hogy a kkv-k támogatására új eszközt vezet be az Európai Bizottság, amely az innovációs lánc teljes folyamatában – az ötlettől a piaci bevezetésig – végigkíséri a kkv-kat. Egy-egy vállalkozás önállóan is pályázhat a kiírásokra, míg korábban ez csak nemzetközi konzorciumokban volt lehetséges.

A Horizont 2020 felépítése

A ​Horizont 2020 a kutatást összekapcsolja az innovációval, és három fő területre összpontosít: a kiváló tudományra, az iparági vezető szerepre és a társadalmi kihívásokra.
A Horizont 2020 program szerkezete ​három pillérre​ épül: 1. Kiváló tudomány​ – az EU-nak a tudományos kiválóság terén világviszonylatban betöltött vezető szerepének megerősítését célozza.

  1. Kiváló tudomány​ – az EU-nak a tudományos kiválóság terén világviszonylatban betöltött vezető szerepének megerősítését célozza.
  2. Iparági vezető szerep​ – Európa vezető szerepét hivatott megalapozni a kutatás-fejlesztés és innováció területén, amit a kulcsfontosságú technológiák támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével terveznek elérni.
  3. Társadalmi kihívások​ – az Európa egésze számára kihívást jelentő társadalmi kérdések megoldásához kíván hozzájárulni az egészségügy, élelmezésbiztonság és fenntartható mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, az éghajlatváltozás és környezetvédelem, valamint az inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak területein.

A Kiváló tudomány pillér négy specifikus területet foglal magába:

  1. Az ​European Research Council​ (Európai Kutatás Tanács, ERC) vonzó és rugalmas támogatást nyújt tehetséges és kreatív egyéni kutatóknak és kutatócsoportjuknak a tudomány határterületein végzett ígéretes kutatásaikhoz.
  2. A ​Jövőbeli és feltörekvő technológiák​ (FET) program olyan együttműködési projekteket támogat, amelyek radikálisan új, magas kockázatú, sok esetben multidiszciplináris megközelítést igénylő ötletek megvalósítását teszi lehetővé, a leggyorsabban fejlődő technológiai területeken.
  3. A ​Marie Skłodowska-Curie akciók​ vonzó karrierfejlesztési és képzési lehetőséget kínálnak egyéni kutatóknak nemzetközi mobilitásuk illetve szektorok közti mobilitásuk támogatásán keresztül, illetve intézményi támogatást nyújtanak innovatív kutatóképzési programok megvalósításához.
  4. A ​Kutatási infrastruktúra program​ (beleértve az e-infrastruktúrákat is) az európai kutatási infrastruktúrák fejlesztését támogatja, innovációs potenciáljuk és a kapcsolódó humán erőforrás erősítésén keresztül.

Az Iparági vezető szerep pillér három specifikus területet fog át:
Célzott támogatást nyújt a kutatási, fejlesztési, demonstrációs és ha szükséges standardizálást elősegítő tevékenységekhez az

● információs és kommunikációs technológiák (ICT),

● a nanotechnológiák, korszerű anyag- és gyártási technológiák, biotechnológiai alapú ipari folyamatok és

● az űrkutatás területén.

Ösztönözni kívánják a különböző technológiai területek együttműködését, a társadalomtudományi szempontok figyelembevételét. Minden területen bátorítják a felhasználók projektekbe való bevonását.

A ​Kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés ​ program a hitel- és tőkefinanszírozási eszközökhöz való hozzájutást segíti az innováció-vezérelt cégek és projektek esetében, a fejlesztés különböző szakaszaiban. A COSME program által nyújtott tőkefinanszírozási eszközökkel együtt, azokat kiegészítve, javítja a kockázati tőkéhez való hozzáférés lehetőségeit uniós szinten.

Az​Innováció a KKV-k számára
​program a KKV-k igényeihez igazított támogatást nyújt a KKV-k által végzett innováció minden formájához, elsősorban a komoly növekedési potenciállal bíró és a nemzetközi piacra való kilépésre kész cégeket.

A Társadalmi kihívások pillér a következő területeket fogja át:

  1. Egészségügy, demográfiai változás és jólét,
  2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerkutatás, tenger- és belvíz hasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság,
  3. Biztonságos, tiszta és hatékony energia,
  4. Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés,
  5. Éghajlatváltozás, környezetvédelem, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok,
  6. Európa a változó világban – Inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak,
  7. Biztonságos társadalmak – Európa és az állampolgárok szabadságának és biztonságának védelme.

Horizont Európa: 100 milliárd euró kutatásra és innovációra

Százmilliárd eurót javasolt kutatásra és innovációra fordítani az Európai Bizottság a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésben.

Horizont Európa tervezet főbb céljai

Az új keretprogram számos tekintetben épít a jelenlegi keretprogram – Horizont 2020 – kapcsán elindított egyszerűsítésekre, racionalizálásra:

● a ​Horizont 2020 keretprogram ​egyszerűsítési intézkedéseinek (hárompilléres struktúra) folytatása​, melyeket a pályázók pozitívként értékeltek;

● a ​támogatási térkép egyszerűsítése​;

● további​egyszerűsítési törekvések​a tényleges költségek elfogadásának tekintetében​, különösen a személyi költségeknél;

● a ​kedvezményezettek számviteli gyakorlatának szélesebb körű elfogadása​;

● az egyszerűsített költségelszámolási opciók szélesebb körű alkalmazása (​átalányfinanszírozás lehetősége​);

● a ​kedvezményezettek auditterhének csökkentése érdekében támaszkodás más EU támogatási programok auditeredményeire;

● a ​Garancia Alap kiterjesztése​;

● a ​kiválósági minősítés​ (seal of excellence) alkalmazásának egyszerűsítése;

● a pályázatok értékelési és kiválasztási folyamatának legfontosabb elemei az egész keretprogram esetében alkalmazhatók lesznek.

A pályázati felhívások mellett a Bizottság a mindennapi életünket érintő kérdések kezelése érdekében új küldetéseket (​missions​) indít, amelyeket merész, ambiciózus célok és uniós hozzáadott érték jellemez.
Ezeket stratégiai tervezési folyamat keretében tervezik a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, az érdekelt felekkel és a polgárokkal együtt.

Az új keretprogram három fő pillére?

I. pillér: Nyílt Tudomány (Open Science)
Biztosítja a folytonosságot a Horizont 2020 keretprogrammal a kiváló tudomány támogatásában. Ez az Európai Unió tudományos vezető szerepének, a magas színvonalú tudás és készségek fejlesztésének megerősítése érdekében az Európai Kutatási Tanács és a Marie Skłodowska-Curie Program, valamint a kutatási infrastruktúrák támogatásán keresztül valósul meg.
A Magyarországról pályázó kutatók az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) legkiválóbb felfedező kutatásokat ösztönző pályázatain több támogatást nyertek el, mint amennyi a nemzeti KFI ráfordítások alapján a többi országgal összehasonlításban arányos lenne. Az ERC pályázatok révén 2007 és 2017 között, vagyis az FP7 és a Horizont 2020 keretprogram időszakában, összességében 61 hazai szervezet mintegy 82 millió euró támogatást nyert el. Ez az EU13 (az újonnan csatlakozott államok, köztük hazánk) országai által elnyert összes forrás 40%-át jelenti.

II. pillér: Globális Kihívások és Ipari Versenyképesség (Global Challenges and Industrial Competitiveness)
A társadalmi kihívásokra adott válaszokat és az ipari versenyképesség előbbre vitelét tűzi ki célul célzott kezdeményezésekkel (top down approach) öt klaszteren keresztül:

  1. Egészségügy
  2. Befogadó és biztonságos társadalmak
  3. Digitális technológiák és ipar
  4. Éghajlat, energia és mobilitás
  5. Élelmiszerek és természeti erőforrások

III. pillér: Nyílt Innováció (Open Innovation)
Míg az innovációt az egész keretprogram támogatja, a harmadik pillér az áttörést hozó, piacteremtő innováció növelésére fókuszál az Európai Innovációs Tanács létrehozásával, amely egyablakos ügyintézési pontként szolgál a nagy potenciállal rendelkező innovátorok számára.
A javaslat szerint a létrehozásának célja, hogy a legígéretesebb és áttörést jelentő technológiákat a laboratóriumtól a piaci alkalmazásig juttassa el. Emellett segítséget nyújtson a leginnovatívabb induló vállalkozásoknak és vállalatoknak ahhoz, hogy ötleteiket nagyobb léptékben valósíthassák meg.
A tevékenységek alulról építkező (bottom-up) jellegűek lesznek, ami jelentősen egyszerűsíti a jelenlegi támogatást, illetve az InvestEU Support pénzügyi eszközei is rendelkezésre állnak majd a nemzeti és regionális innovációs ügynökségekkel és egyéb szereplőkkel való és azok közötti együttműködésre.
A keretprogram három pillérét olyan tevékenységek alapozzák meg, amelyek erősítik az Európai Kutatási Térséget, különös tekintettel a kiválóság megosztására (a H2020 programból ismert Teaming, Twinning, ERA Chairs eszközök folytatása), és az európai KFI rendszer reformjára és fejlesztésére.

A hárompilléres szerkezet és a stratégiai tervezés megerősíti a ​különböző programrészek belső koherenciáját a programszintű célok elérése érdekében, és biztosítja a rendszerszintű, ​hatásalapú megközelítést​

Hogyan ösztönzi a keretprogram a partnerségeket? ​(Átívelő/cross-cutting elemek)

A Horizont Európa program jelentősen ​erősíti a nemzetközi együttműködést, amely elengedhetetlen a tehetséghez, tudáshoz, know-how-hoz, létesítményekhez és piacokhoz való hozzáféréshez szerte a világon. A ​„nyílt tudomány” válik a program működési rendszerévé, amely nyílt hozzáférést igényel a publikációkhoz és az adatokhoz. A program új és​hatásalapú megközelítést alkalmaz a​partnerségekkel kapcsolatban. Ésszerűsíteni fogja a partnerségek számát, hogy azok egyszerűbb és mindenki számára) nyitott formában (felsőoktatás, ipar, tagállamok, jótékonysági alapítványok működjenek tovább. A program a ​partnerségek​ három szintjét különbözteti meg:

● közös programozású partnerség (co-programmed), amelynek alapja egyetértési megállapodás (MoU) vagy szerződéses megállapodás a partnerek között;

● közös támogatású partnerség (co-funded), amelynek alapja egy rugalmas társfinanszírozási modell;

● intézményesített partnerségek (institutionalised partnerships), amelynek alapja az EU Szerződés 185. vagy 187. cikkelye, és a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Tudás és Innovációs Közösségeire (KIC-ekre) vonatkozó rendelet.

A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak végrehajtásával kapcsolatban az Unió vállalta, hogy programjai kiadásainak 25%-át az éghajlattal kapcsolatban megfogalmazott célokra fordítja.
A Horizont 2020 hivatalos magyar weboldal:
http://www.h2020.gov.hu/