Az innováció lényege a változásra, változtatásra való képesség. Magyarországon stabil a makrokörnyezet, alacsony az infláció szintje, folyamatosan nő a GDP és a bérszínvonal, bővül a foglalkoztatás. Mindez az Európai Unió egyik legnyitottabb gazdaságaként segíti a hazai kutatásfejlesztési és innovációs rendszer megerősödését. A magyar innováció jelentős része azonban a nagyvállalatoknál valósul meg, míg a kis- és közepes vállalkozások teljesítménye ebben a vonatkozásban még jelentősen fejleszthető. Fő célunk a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási rendszer átalakítása során a hatékonyság és a versenyképesség fokozása, valamint a társadalmi hasznosság előtérbe helyezése. Az lenne ideális a gazdasági szereplők és a társadalom számára, ha a magyar tulajdonú kkv-k sokkal erőteljesebben tudnának bekapcsolódni az innovációs értékláncba, és saját termékeket tudnának fejleszteni.
A vállalkozói szemléletű egyetemek számára a helyi kis- és középvállalkozásokkal kialakítható szoros partnerség jelenti a reális gazdaságfejlesztési alternatívát a hagyományos nagyvállalati kutatás-fejlesztési megrendelésekhez képest. A régiós viszonyok vizsgálata során fontos említést tenni a gazdasági környezetben tapasztalható pozitív irányú K+F+I változásokról, melyek közül kiemelendő a kis- és középvállalkozások partneri szerepben történő egyre gyakoribb megjelenése az egyetemi innovációs folyamatokban. Ezen vállalkozások innovációs potenciáljának növekedését egyrészt a célzott pályázati támogatások, másrészt a többoldalú hatékony együttműködési lehetőségek támasztják alá.